Visszadobta a köztársasági elnök a legújabb kormánykezdeményezést a GYED, GYES átalakítással kapcsolatban, mert nem ért egyet azzal a résszel, hogy nem a kismama dönti el, hogy valóban akar-e még otthon maradni, akár úgy is, hogy csak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kapja, azaz még ebből is levonva a 9,5% nyugdíjjárulékot, vagy elmegy dolgozni, félállásban, távmunkában. Ugye azt nem gondolja komolyan az elnök úr, hogy a többségnek van szabad választása, hiszen otthon csak azok maradnak, akiknek időközben megszületett a következő babájuk, akik anyagi helyzetüknél fogva megengedhetik maguknak, hogy akkor is otthon maradjanak ha nem kapnak egy fillért sem az államtól, vagy azok akik amúgy sem mennének vissza dolgozni, sőt nem is akarnak visszamenni, mert segélyeken tengetik életüket és ezt is szeretnék folytatni. Tehát továbbra is azok érdekében küzd az átalakítást ellenzők tábora, akik támogatása nem jó irányba mutat.
Vannak családok akik nehéz helyzetbe kerültek, mert bankhiteleik bedőltek. Van ahol már azon kell gondolkozni, hogy megválnak lakásuktól, visszaköltöznek a szülőkhöz, ezzel szétszakad a család, de legalább ki tudják adni a nehezen megvásárolt lakásukat, így talán nem veszítik el. Velük nem nagyon foglalkozunk a bankjaikat akarjuk megmenteni, azt a látszatot keltve, hogy valóban teszünk értük. Az ő helyzetükön sokat segítene, ha megoldódna a gyermek korai elhelyezésének problémája, ha valódi alternatívákat látnánk a bölcsődékben, a családi napközikben, vagy a munkahelyi óvodákban. Ha lehetne távmunkában dolgozni még a GYED, GYES ideje alatt is, hogy ne veszítse el munkahelyét az anyuka. Ha támogatnánk a cégeket abban, hogy megteremtsék anyává váló kollégájuk otthoni munkakörülményeit és meg is érje a távfoglalkoztatás, esetleg bemutatni, hogy nem többletkiadást, hanem költségcsökkenést lehet így elérni, ráadásul gyakorlatban marad az ideiglenesen munkájától távol lévő kezdő szülő.
Attól, hogy most még napokig, vagy akár hetekig tologatja ide-oda a parlament és a köztársasági elnöki hivatal az aláírás előtt álló törvényjavaslatot, nem fog változni az óvodák helyzete, színvonala. Keveset keres az óvónő, nem elég az állami normatíva a fenntartásra, nincsenek korszerű eszközök, játékok, felszerelések. A szülőknek továbbra is támogatniuk kell anyagilag az állami intézményt, amiről azt állítjuk álszent módon, hogy ingyenes, és harcolunk is nagy bőszen azért, hogy ez így is maradjon. Mert ha véletlenül magán kézbe kerülnek az intézmények, akkor elkanászodik a magyar palánta, meg az állami pénzek is magán cégekhez kerülnek, végül csecsemő és óvodabörtönök fognak kialakulni, ahol a cégek a profitjukat akarják maximalizálni. Nézzenek már szét a magánóvodákban, mennyivel kulturáltabb, jobb a helyzet, elégedettek a gyerekek, a szülők és a felügyelők is, csak a pénz az bizony kevés, és furcsa, hogy egy magán intézményben lévő lurkó kevesebbet ér az állam szemében, mint az állami lajstromban lévő.
Felháborodunk amikor papírt, vagy szappant, esetleg játékot kell vinnünk bölcsibe, oviba, hiszen rengeteg pénzt kap az intézmény az adóforintjainkból, azért van az állam, hogy fenntartsa ezeket a létesítményeket, a mi érdekünkben. Az ombudsman is kiáll és fennhangon ellenzi az óvodák azon gyakorlatát, hogy bizonyos tételeket a szülők vásárolnak meg, vagy támogatást nyújtanak tevékenységekhez. Viszont ha mindezt egy alapítványon keresztül teszik meg az teljesen rendben van, micsoda képmutatás. Azt is jó ha látjuk, hogy az adóforintokat be kell fizetni, mielőtt azt bárki is el tudná osztani, az állami fenntartású intézmények között. Más téma persze, hogy mennyire hatékony az elosztás, és mekkora összeg megy el a bürokrácia fenntartására és mekkora rész a hatékonyan elköltött pénz. De még mindig vannak akik azt gondolják, hogy ez vagy az ingyen van. Semmi sincs ingyen!
Elég körülményes és hosszadalmas folyamat magán bölcsődét vagy óvodát nyitni, ha egyáltalán lehetséges. Ráadásul teljesen eltérő szabályokat alkalmaznak mint az állami intézményeknél. Egy magán létesítményt, ami olyan állapotban van mint a jelenlegi önkormányzati fenntartásúak többsége, már rég bezártak volna, a vezetőt és a tulajdonosokat pedig perrel és börtönnel fenyegetnék. Méltányosságot gyakorlunk olyan esetben, ha egy már hosszú ideje működő, hibákkal teli intézmény bezárásáról kell dönteni, de minden szabályhoz és előíráshoz ragaszkodunk, egy modern és minden jóval telerakott, újonnan induló gyermekparadicsom indításakor. Nem vagyunk észnél, hogy akadályozzuk a fejlődést! Persze így kisebb a döntéshozóra háruló felelősség, elbújhat a szabályok és az akták rengetegében.
Ne csak gondoljunk az eljövendő generációra, lássuk be, hogy ők fognak fizetni a hibáinkért és ők fognak eltartani minket. Ha túl sokat teszünk a vállukra akkor rabszolgasorba taszítjuk őket, amit egyikőnk sem akarhat!
Kapcsolódó bejegyzések:
Gázáremelkedés
Az ORTT majd jól megmondja mit közvetítsenek
Márkajelzés
Sérülten születő gyerekek
Petesejt örökbefogadás
Főbírót jelölt Sólyom László
Kommentek