Mindig elcsodálkozok rajta, hogy egy nagyvárost megakaszt egy kis eső vagy egy kis hó, de ha történetesen az a város tőlünk szélsőségesebb helyen van akkor még meg is tudom érteni, vagy ha a kis eső tovább tart és hosszan tartó csapadék lesz belőle, akkor talán el tudom fogadni, hogy nem működik a tömegközlekedés, hogy nem járnak a vonatok, nem szállnak fel a repülők, dugó van a városi forgalomban. De nálunk elképesztő, mintha nem tudnák, hogy jön a tél és a hó, mintha nem tudnánk, hogy miként kell takarítani az utakat.
Nem takarítják a járdákat, ezért iszonyatosan sok a sérült, de nem is foglalkozik vele senki, hogy a mentők olyan esetek miatt rohangálnak a városban, melyeket egyszerű járda takarítással meg lehetne előzni. Senki nem büntet, mert minek, úgysem lesz foganatja, nem megy ki a rendőr, ha lehulló hó teszi tönkre valaki napját, nem visznek el embereket, mert veszélyeztették mások testi épségét, de még csak nem is állnak oda a kapuba a házmester, gondnok, vagy takarító kolléga mellé és várják meg amíg rendet tesz a ház előtti aszfaltcsíkon. Kellemetlen, hogy azért kell aggódnunk, hogy reggel eljutunk-e épségben a megállóig, a boltba vagy a gyógyszertárba, és igen, a legfittebbeknek, a fiataloknak is van félnivalójuk, talán még több is, hiszen sokkal bátrabban haladnak a csúszós utakon sokkal felelőtlenebbek és lehet, hogy kevés baleset éri őket azért így is sok.
Az utak állapotán teljesen le vagyok döbbenve. Az, hogy csak a hóesés elálltával kezdték el takarítani az utakat, teljesen felfoghatatlan, hogy csak szórják a sót, vagy a sópótló keveréket - ha eljutott a hír hozzájuk, hogy a só használatát fel kellene függeszteni -, a hókotrás pedig csak szórakozás. Persze letenni a tolólapot és azzal tolni az összegyűlt havat energiába kerül és ugye fogy a gázolaj, ami a prémium terhére megy. Ráadásul a gépek sem a legalkalmasabbak a feladatra. Nem a hatékonyságra kellene inkább törekedni, egy állami költségvetésből fenntartott cégnél? Vagy adjuk ki vállalkozónak, ő majd megoldja, hogy rend legyen az utakon és gazdaságosan történjen mindez. Persze megfelelő szerződés, és mutyimentes megállapodás kellene, de az már előre kizárt. Ezért is marad minden a mostani vacak állapotban.
Ha már állami pénz, akkor miért nem utasítjuk a hadsereget - máshol nemzeti gárda - hogy kezdje el járni az utakat és nosza ha már fizetjük őket akkor vegyük hasznukat is. Nem ritka eset tőlünk fejlettebb demokráciákban - mondjuk csak ilyeneket ismerek -, hogy a katona, bizony befogásra kerül és szépen segít ahol tud, mint az úttörő, meg a hómunkás, és a hajléktalan is.
Persze az is kérdés, hogy miért ragaszkodnak a melegedők az előírt nyitási időponthoz, miért kell, hogy idén is megfagyjanak emberek az utcán? XXI. század Budapest, Magyarország, Európa.
Egyébként is fura, hogy senkit nem érdekel, hogy a késések, a dugók mekkora kárt jelentenek valójában nekünk. Lehet, hogy itt-ott a munkaerő árával spórolunk, de ennek következtében sok száz, vagy sok ezer ember késik a munkahelyéről, lesz frusztrált, nem fog tudni koncentrálni a munkájára, és rosszabb teljesítményt nyújt még ebben a néhány napban ami az ünnepek körül van, ha dolgozik. Mert kis országunk igen híres róla, hogy a hét vége felé már könnyedén veszi a feladatokat. Még munkanap csere is volt csütörtök (december 24.), szombat viszonylatban, bár a szombatot mindenki vásárlásra használta. Akkor meg minek ez a képmutatás?
Mindent egybevetve, van mit finomítani a télközeli rendszerek működésén.
Kapcsolódó bejegyzések:
Közös közlekedés
Ügyintézés
Betegségügy
Kommentek