Már a nyelvvizsga se legyen kötelező a diplomához, hiszen három-öt vagy több évvel korábban a hallgató már egyszer érettségizett valamilyen nyelvből és mégsem lehet az megkövetelni tőle, hogy a bulizás, szórakozás, szeminárium elkerülés és előadáson alvás közben még nyelvet is tanuljon, esetleg nyelvvizsgát tegyen, sőt a szülők szerint alkotmányellenes is a dolog. Ne csináljunk már magunkból bohócot. Éppen elég baj, hogy rosszul, trehányul és teljesen haszontalanul vezettük be az európai normáknak megfelelő két szintű egyetemi rendszert, majdnem elbukott a kétszintű érettségi, azaz még mindig bizonygatni kell, hogy jó ez ami a régi helyett van, és folyamatosan próbáljuk visszapofozni a régi formájára, szinte bárki bekerülhet az egyetemekre, mert mindig a színvonalnak megfelelően húzzák meg a ponthatárokat, a normatíva miatt pedig igen sokakat vesznek fel egy-egy szakra. A diákhitel rendszer roskadozik, akik felvették mert valóban rá voltak szorulva alig tudják visszafizetni, vannak viszont akiknek még ez sem segít abban, hogy el tudják végezni az egyetemet.
Két napon belül derül ki, hogy kit hova vettek fel idén és ennek fényében még nagyobb hangsúlyt kapott az elképzelés a nyelvvizsga kötelezettség eltörléséről. Az hallom mindenhonnan, mindenkitől, hogy az egyetemen megtanultak nagy része használhatatlan tudás, melyhez igen sok gyakorlati tapasztalatra van szükség a végzés után, melyet csak munka közben tud megszerezni az ember, ahhoz viszont, hogy munkát szerezzen ma már nem egy hanem legalább két nyelv magas szintű ismeret szükséges. Persze lehet munkát szerezni, nyelvtudás nélkül is, nagy protekcióval, vagy a tanult szakmánkon kívül, csak akkor tényleg drága volt elvégezni az egyetemet, ha pályaelhagyóvá válik a friss diplomás, vagy sohasem helyezkedik el a végzettségének megfelelő munkát. Egy viszont mindenhol igaz, hogy a nyelvtudásnak munkakörtől függetlenül mindenki azonnal hasznát veszi. Van azért előnye is annak ha nem kell nyelvet tanulni, hiszen a szorgalmasabbja, majd fog, az ő piaci esélyei növekednek a többiek meg törölhetik a hátsójukat a papírjukkal, igaz legalább itthon maradnak és a szüleiknek nem kell aggódni, hogy az itthon megszerzett tudással majd egy másik országban próbálnak szerencsét. Így gyermekük szívhat itthon mint ők.
Az egyetemek lehetőségei már így is sokat csorbultak, régen nem az elit képzése a feladatuk, jóval inkább a tömegképzésre álltak rá, hiszen a normatívának köszönhetően így szerzik a legtöbb pénz, amit utána leherdálhatnak. A képzésekre nem jut túl sok pénz, mert kell a vezetők 4-5 milliós havi fizetésére, a fél évenként járó jutalomra, és van ahol a korábbi rektorok élethosszig tartó 400e forintos életjáradékot kapnak. Ezeket mind-mind ki kell fizetni, a képzésnek meg valahogy mennie kell tovább. A hallgatót kirúgni nem lehet, hiszen akkor nincs pénz, így kénytelenek egyre lejjebb szállítani a követelmény szinteket az intézményekben, hogy legalább a létszám megmaradjon. Ha megszüntetjük a nyelvvizsga követelményt akkor megtesszük az első lépést afelé, hogy ne is kelljen szigorlatozni, vagy megvédeni a diplomát, vagy egyáltalán ne is kelljen szakdolgozatot készíteni, vagy talán be se kelljen járni az egyetemre, mert az oktatóknak csak nyűg foglalkozni a hallgatóval, az intézménynek is pénzbe kerül, jobb mindenkinek ha otthon maradnak, a pénzt megkapja kutatási és elherdálási céllal az egyetem vagy főiskola és mindenki boldog lesz. Nem is rossz, csak éppen felesleges pénzkidobás lesz az egyetemi tanulmányok támogatása, az állam részéről, amit akár meg is lehet akkor szüntetni. Remek mert felszabadul egy nagy forrás, amit máshol fel tudunk használni és jöhetnek a magán egyetemek, ott meg majd kötelező lesz a nyelvvizsga nem is egy, és már felvételikor.
A felvételi rendszerben a pontozást is variáljuk már egy ideje, volt egy átmeneti időszak amikor évről-évre változott, most kezdett beállni, de a középiskolások nem akartak emelt szintű érettségit tenni, a nyelvvizsgáért kapott pontok hol alacsonyak, hol magasak voltak, most megint átalakítják. Nehéz így tervezni a jövőt, főleg, hogy a középiskola végén még nem biztos, hogy valóban érett fejjel tud valaki hosszú távra döntést hozni, hogy a család tud segíteni a megfontolt döntésben. Lehet jobb lenne inkább támogatni, hogy minél több nyelvet, logikus gondolkodás, készséget fejlesszen a fiatal emberke, tárgyi tudás és lexikonná válás helyett, főleg, hogy a tényanyagot ma már az internet segítségével egy pillanat alatt elő lehet keresni, még könyvtárazni, vagy komolyabb erőfeszítést sem kell tenni.
Érdemes lenne a szülőknek is megnézni, hogy hol tart ma a világ, mi a fontos, mik a prioritások és nem a saját kis zárt közösségük által diktál értékrendhez alakítani a külvilágot, hivatkozva az alkotmányra, meg a egyenlőtlenségekre.
Kapcsolódó bejegyzések:
Egészséges oktatás
Leiskolázás
Már annak is örülünk ha isznak
Jövőnk letéteményesei
Kommentek