A magyarországi lakások 87 százaléka van saját tulajdonban ezzel a 27 EU tagállam közül a 4. helyen állunk, olvashattuk néhány napja. Ez lehet pozitívum, vagy negatívum, de biztosan senki nem tudja, hogy ez akkor most a tulajdonosoknak jó, rajtuk múlik-e a birtoklás, vagy így alakult az életünk és nincs más lehetőségünk csak lakást szerezni magunknak. Jelenleg úgy néz ki, hogy az önálló élet egyik elengedhetetlen feltétele a saját lakásba költözés, ami lehet bérelt vagy vásárolt. A jelenlegi helyzet az, hogy ha valamilyen módon fel tudunk venni hitelt, hogy lakást vásárolhassunk akkor annyit vagy kevesebbet fizetünk törlesztőrészletnek, mint a hasonló nagyságú lakás bérleti díja lenne. Sok esetben a bérleti díjak még magasabbak is, hiszen volt időszak amikor a második, harmadik lakás megvásárlásához is járt az állami támogatás, és azok akik befektetési céllal akkor ingatlanhoz jutottak természetesen bérbe is adták azt, legalább a hiteltörlesztés összegének megfelelő havidíjért. A rosszul kialakított támogatási rendszer nem csak megborított a piaci viszonyokat, de azok helyzetét is megnehezítette akik első lakásba akartak költözni, vagy akik csak úgy akartak önálló élebe kezdeni, hogy nem terhelik le magukat 15-25 évre egy hitellel.
A saját lakás jelenleg még mindig a biztonságot jelenti legtöbbek számára, már csak azért is, mert a bérlakás piac elég kiszámíthatatlan és rendezetlen viszonyok jellemzik. A bérbeadók nagy hányada teljesen feketén adja ki az ingatlanát, ebben az esetben viszont a bérlő kiszolgáltatott, nem tud hosszú távra tervezni. Még ott sem lehet biztos az ember a dolgában ahol minden szabályosan zajlik, mert vagy nem kötnek a lakóval hosszú időre szerződést, vagy nagyon egyszerűen felmondható a létrejövő szerződés. De még ha vitába is keveredik a két fél, a bíróságok olyan lassan döntenek akár egy lakhatási kérdésben is, hogy nem érdemes belemenni egy perbe, főleg, hogy addig a néhány évig is lakni kell valahol, illetve annak a néhány évnek a bevétel kiesését is pótolni kell valahonnan. Vásárlásnál sem vagyunk minden ellen védve, mert rejtett hibák még nagyon sokáig előjöhetnek, akár használt akár, új lakást vásárolunk, ezek peres úton történő rendezési ugyancsak hosszú folyamat.
A lakástulajdon szerzése is egy soktényezős egyenlet, melyben jelentősnek tűnő de annál bizarrabb tétel maga az ingatlan ára. Láttuk, hogy a rendszerváltás után szinte ingyen jutottak a lakók az általuk bérelt állami tulajdonú ingatlanokhoz, melyek értékét a piac a későbbiekben árazta be, és sok közülük valóban piaci áron vagy annál drágábban cserélt gazdát, viszont tényleges értékük jóval elmaradt a második értékesítéskor kialkudottnál. Az állami és a piaci ár közötti különbséget még nagyon sokáig fogjuk nyögni, főleg, hogy ennek a nagy része bankok által finanszírozott hitelből került kiegyenlítésre. Manapság ez a helyzet az új lakás vásárlással, csak talán nem akkora a differencia az előállítási érték és az eladási ár között, viszont az ingatlanbecslések a hitel fedezeti értékének megállapítási is legalább olyan szubjektív a bank részéről, mint annak megítélése, hogy az adott ingatlan megtartja-e az értékét a jövőben vagy sem. Ez a következő fontos szempont amit szintes soha nem lehet előre kalkulálni, hogy egy bizonyos környéken vett ingatlan az évek során veszít értékéből vagy még a korábbinál is értékesebb lesz, pedig a hitelek hosszútávra kerültek kihelyezésre, és a bank biztosan nem fog veszíteni az üzleten. Mindenhol épültek az elmúlt időszakban a lakóparkoknak nevezett lakótelepek, melyek remek ajánlatokkal csalogatták az új lakókat, be is árazták magukat egymáshoz illetve a környezethez, csak éppen azt felejtették el a legtöbb esetben, hogy a környék állapota a jövőben milyen hatást fog gyakorolni az ingatlanok árára. Ha nincs megfelelő közlekedés, a megnövekedett igényekhez mérten, ha nincs elég park, ha nincs elég oktatási, egészségügyi kapacitás, vagy kevés a szórakozási, vásárlási lehetőség a környéken, akkor olyan hirtelen fognak zuhanni a négyzetméter árak néhány éven belül, mint amilyen hamar felhúzták az épületeket. Rengeteg más tényezőt kellene még figyelembe venni, de a legtöbb esetben a legfontosabb, hogy megszerezzük az áhított lakást, mindegy milyen áron, csak végre beköltözhessünk.
A megszerzett lakás fenntartása, a hitelre vásároltak törlesztésének kifizetése, a biztosítások mind komoly, sokszor egyre emelkedő kiadást jelentenek, amit talán már nem is tudunk fizetni. Persze, hogy nem, hiszen a hitel felvételekor a lehetőségeink maximumáig terheltük le anyagi lehetőségeinket, így a válságban nem jut mindenre elegendő pénz. Ezt persze nézhetjük más szemszögből is, hiszen az országunk gazdaságát nem az autóipar mozgatja, hanem sokkal inkább az építőipar. Remek támogatási rendszerek dolgoztunk ki, annak érdekében, hogy minél többen jussanak ingatlanhoz, hogy ezzel is fenntartsuk a folyamatos keresletet, munkát biztosítva az építőipar számára. De ez is mint minden más a rossz szabályozás áldozatává esett, sokan pont a vásárlási hullámot meglovagolva akartak gyorsan meggazdagodni, mások pedig képtelenek voltak minőséget szolgáltatni alacsony árakon. Így egyre nehezebb helyzetbe kerültek, mind a vásárlók, mind az építtetők, csak éppen a bankoknak tetszett a kialakuló helyzet, hiszen végül mindkét oldalt függővé tette. Az építőnek szüksége volt tőkére, az épületek elkészítéséhez, a vásárlónak is hitel kellett, hiszen az építtető által megszabott, magas nyereséggel terhelt ingatlant ki kell fizetni.
De minden erőfeszítést megér, hogy saját tulajdonunk legyen végül, amit nem vehet el tőlünk senki, ahol az ágyunk, asztalunk megtalálja a helyét. Nagy ára van ennek, de ne csodálkozzunk a tulajdonlási vágyon, hiszen az előző rendszerben nem lehetett igazi magántulajdona senkinek, ezzel nőtt fel egy generáció, aki vágyott a sajátra az elidegeníthetetlenre. Most, hogy elérte már látja, hogy milyen nehéz azt megszerezni és megtartani, de visszacsinálni már nem lehet, bármennyire is vágyik rá!
Lassan tényleg oda jutunk, hogy a legegyszerűbb módon oldjuk meg a társadalmi gondokat, nem akarunk új rendszereket, jobban működő támogatási, bérlakás rendszereket kialakítani. Azzal dolgozni kellene, oldják ezt meg a bankok és ügyfeleik egymás között. Az állam ad támogatást bizonyos feltételek teljesülése esetén, szinte bárkinek, és ezzel mossa kezeit, nem kell törődni az állampolgárral, ha akarja megoldja a gondját.
Fogjunk bele, szerezzünk tulajdont, ha nem tudjuk fenntartani, vagy megtartani, akkor majd az állam segít a közösből. Nyugodtan elhagyhatjuk magunkat, minek idegeskedni, a szociális hálót elég sűrűre szőttük! Mindenkinek érdekez, hogy dübörögjön a gazdaság az ár és a következmények nem számítanak, viszont egy ideig boldogok lehetünk az új lakásunkban.
Kapcsolódó bejegyzések:
Árammal írtás
Oszkó loggia
Kapcsolódó cikk:
Magyarország előkelő helyen áll az ingatlantulajdonlási listán - Inforádió
Kommentek